Home / News / A legismertebb nevek, akik a választás után búcsúznak az Országgyűléstől

A legismertebb nevek, akik a választás után búcsúznak az Országgyűléstől

Korábbi miniszterelnök-jelölt, évtizedek óta politizálók, botrányok után távozók. Többek között ők búcsúznak az Országgyűléstől 2022-ben.

Kevesebb mint egy hónap múlva, április 3-án tartják a 2022-es országgyűlési választásokat Magyarországon. Már ismerjük a hatpárti ellenzék, valamint a kormánypártok listáját és egyéni képviselőjelöltjeinek névsorát is.

Farkas Flórián búcsúzik a parlamenti patkótól

A Lungo Drom és a Fidesz választási szövetsége után Farkas Flórián 2002-ben lett országgyűlési képviselő a párt listájáról. 2002 és 2015 között a Fidesz frakcióvezető-helyettese volt, minden alkalommal listáról jutott mandátumhoz, ahogy 2014-ben és 2018-ban is. 2010–2011-ben a roma támogatásokat felügyelő miniszteri biztos volt, 2014–2018 között miniszterelnöki biztos.

Farkas Flórián először 1995 és 2003, aztán 2011 és 2014 között töltötte be az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöki tisztségét.

2016-ban indult nyomozás költségvetési csalás gyanúja miatt a Híd a munka világába programmal összefüggésben. 1,6 milliárd forintról van szó, a nyomozás állásáról legutóbb itt írtunk bővebben, de a program idején ORÖ-elnök Farkas Flórián nincs a gyanúsítottak között.

Farkas Flórián a 2022-es választásokon egyéniben sem indul, és a Fidesz–KDNP listáján sem találkozhatunk a nevével. Az Országgyűlésben tehát nem lesz széke április 3. után, de 2021 nyarán öt évre újra megválasztották a Lungo Drom elnökének.

Évtizedes pályafutások

Molnár Gyula 1994 óta 2010-ig folyamatosan országgyűlési képviselő volt. 2018-ban egyéni mandátummal tért vissza a parlamentbe, közben 2016 júniusától 2018 áprilisáig az MSZP elnöki pozícióját töltötte be.

2021-ben egy ellentmondásos politikai folyamat végén Molnár Gyulát kizárták a szocialisták soraiból. 2021 nyarán számoltunk be róla, hogy a politikus a Demokratikus Koalíció támogatásával indul az előválasztáson, és 2022-es győzelme esetén a DK frakciójába ül.

Az MSZP ezt úgy kommunikálta – itt írtunk róla bővebben –, hogy Molnár megsértette a párt integritását és stratégiáját, amikor nyerési esélye ellenére a DK mellett döntött.

A korábbi pártelnök viszont más árnyalatot adott a történetnek, amikor arról beszélt, hogy „akart a fene DK-snak lenni”, és állítása szerint a két párt politikai alkujaként őt „odaadták” a DK-nak.

A kizárással végéhez ért Molnár Gyula harminc évig tartó MSZP-s pályafutása, idén pedig pont kerül – legalább egy időre – szintén évtizedes múltra visszatekintő országgyűlési képviselőségének végére is.

Molnár Gyula az előválasztáson meglepetésre vereséget szenvedett Budapest 18-as számú választókerületében a momentumos Tóth Endrétől, egyéniben nem indul. A közös listán csak a 135. helyen találjuk a nevét.

Molnár Gyula az Index kérdésére elmondta, hogy nincs benne csalódottság:

Kétségkívül életem egy izgalmas szakasza ér véget az áprilisi – reményeim szerint – rendszer és kormányváltó parlamenti választással.

Semmilyen csalódottság nincs bennem, hiszen tudom és hiszem, hogy a többség is így gondolja: van élet a Parlamenten kívül is.

A politikus lapunknak kiemelte, öt ciklust, húsz évet szolgálhatott parlamenti képviselőként, és büszke arra, hogy mind az öt alkalommal egyéni képviselőként, a választók közvetlen felhatalmazásával került az Országgyűlésbe.

Molnár Gyula hangsúlyozta, hogy több mint harminc éve részese a politikának, de valamilyen formában mindig a XI. kerületiekért dolgozott.

Részese volt nagy sikereknek, és a tapasztalataira alapozva biztos abban, hogy április után is megtalálja a helyét, idejét és módját annak, hogy Újbudáért tevékenykedjen.

Az ellenzéki előválasztáson a Demokratikus Koalíció jelöltjeként indultam, így tehát jövőbeni közéleti szerepvállalásomat is a DK közösségének támogatásával szeretném megvalósítani.

Burány Sándor szintén évtizedes tapasztalattal búcsúzik a parlamenttől. 1994-től országgyűlési képviselő, 2018-ig az MSZP-frakcióban, az elmúlt négy évben a Párbeszédében.

Rövid ideig, 2003-2004 között foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter volt, pályafutása során több államtitkári pozíciót is betöltött.

Burány Sándor 2018-ban Budapest 9-es számú egyéni választókerületében nyert mandátumot, de a 2021-es ellenzéki előválasztáson vereséget szenvedett a DK-s Arató Gergelytől. A listán nem jutott neki hely.

Tóth Csaba 2010 óta volt az MSZP országgyűlési képviselője. 2018-ban magabiztos győzelmet aratott Budapest 8-as számú egyéni választókerületében, de a Hadházy Ákos által hangoztatott ügyek miatt a 2021-es ellenzéki előválasztás elején többen kihátráltak mögüle, végül bejelentette visszalépését.

Azóta a legfőbb ügyész a mentelmi jogának felfüggesztését kérte, erről itt írtunk bővebben.

Bangóné Borbély Ildikó 2014 óta országgyűlési képviselő, az előválasztáson vereséget szenvedett a momentumos Kiss Lászlótól, később kiderült róla, hogy hazudott a képesítéséről. Ahogy akkor összefoglaltuk, több rázós ügyet túlélt – köztük egy patkányozást is – de a diplomabotrányt már nem.

Bangóné Borbély Ildikó az Indexnek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy „most vár rám a civil élet, nem kell többé a politika”.

Kiesik a korábbi miniszterelnök-jelölt is

Mesterházy Attila 2004-től országgyűlési képviselő, 2004 októbere és 2006 júniusa között az Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára, 2009-től 2014-ig frakcióvezető, 2010–2014 között az MSZP elnöke.

Mesterházy Attila, az MSZP képviselője azonnali kérdést tesz fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. november 8-án

Fotó: Kovács Attila / MTI

Mesterházy Attila a 2010-es országgyűlési választásokon az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként szerepelt, azonban már a voksolás előtt is világos volt, hogy vesztes csatába vezeti a szocialistákat.

2018 után az országgyűlési képviselői pozíció mellett a NATO parlamenti közgyűlésében is számos posztot betöltött, volt a szocialista csoport frakcióvezetője, majd a közgyűlés elnöke is.

Az ellenzéki előválasztáson Veszprém 1-es számú választókerületében vereséget szenvedett Csonka Balázstól és az ellenzéki listán sem szerepel.

Fiala János kérdésére a Keljfeljancsi című műsorban Mesterházy Attila a 2022 utáni időszakról úgy fogalmazott, hogy sokféle elképzelése van, és nem csalódott, mert „saját döntés volt”.

Akiből köztársasági elnök lesz

Novák Katalin csak 2018 óta képviselő, de már 2014-től családokért felelős államtitkár, később miniszter.

A családtámogatási rendszer Orbán Viktor kormányának kiemelt területe, Novák Katalin az elmúlt négy évben a kabinet egyik legismertebb arcává vált.

Orbán Viktor december 21-én, egy Kormányinfón jelentette be, hogy a Fidesz Novák Katalint jelöli Áder János utódjának.

A jelölés február végén a kellő számú képviselő támogató aláírásával hivatalossá vált, Novák Katalint március 10-én államfővé választották.

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. december 16-án

Fotó: Illyés Tibor / MTI

Novák Katalin december végén adott interjút lapunknak. Arra is kíváncsiak voltunk, nem tartja-e aggályosnak, hogy egy pártpolitikust választanak meg néhány héttel a parlamenti ciklus vége előtt köztársasági elnöknek.

Pártpolitikusok minősítenek pártpolitikusnak. Ettől azért nem esem kétségbe. Mindenütt a világon, így Magyarországon is általános gyakorlat, hogy pártpolitikusok, az államfőjelöltek vagy akár pártvezetők töltik be ezt a tisztséget.

Én a kormánypártok köztársaságielnök-jelöltje vagyok, ehhez a politikai közösséghez tartozom
– fejtette ki akkor Novák Katalin, hozzátéve: köztársasági elnökként az lesz a feladata, hogy a nemzet egységét jelenítse meg.

Miniszterhelyettes volt, képviselő sem lesz

Völner Pál 2010-től kormánypárti országgyűlési képviselő, a 2014-ig tartó ciklusban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára.

A politikust az Igazságügyi Minisztérium államtitkáraként, miniszterhelyettesként érte a 2021 decemberében kirobbant vesztegetési botrány, aminek hatására lemondott a tárcán belüli pozícióiról, de parlamenti mandátumát megtartotta.

A Völner-Schadl–üggyel több cikkben is részletesen foglalkoztunk, ezeket itt találja.

Völner Pál 2018-ban egyéni győzelmet aratott Komárom-Esztergom megye 2-es számú egyéni választókerületében, idén nem ismételhet.

Simonka György 2018-ban hozta Békés megye 4-es számú választókerületét, később költségvetési csalás gyanúja miatt indult eljárás ellene, a politikus véleményét a vádakról itt olvashatja. Simonka György az új ciklusban nem lesz képviselő.

Négy évvel ezelőtt Boldog Istvánt választották Jász-Nagykun-Szolnok megye 4-es számú választókerületének országgyűlési képviselőjévé.

A politikus bírósági ügye 2020 végén indult, itt írtunk róla bővebben. Boldog István sem indul a választáson.

Távozó jobbikos, ex-jobbikos képviselők

A 2018-2022 közötti országgyűlési ciklusban többen távoztak a Jobbik frakciójából, de a mandátumukat megtartva független képviselőként folytatták parlamenti munkájukat.

A ex-jobbikosok által létrehozott legnagyobb párt a Mi Hazánk Mozgalom, az országos listájuk 2. és 3. helyén található, a parlamentben jelenleg függetlenként ülő Dúró Dóra, Apáti István duónak az öt százalékos küszöb elérése esetén folytatódik országgyűlési pályafutása.

A Jobbikból történő kilépés után saját pártot alapított Volner János (Volner Párt), Varga-Damm Andrea (Reformerek), és Bencsik János (Polgári Válasz) is.

Volner már bejelentette, hogy pártja nem indul a választáson. Végül Varga-Damm Andrea sem áll rajthoz, Bencsikéknek pedig egyetlen jelöltjük lesz, a szolnoki Csikós Attila személyében.

Bana Tibor a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom színeiben politizál, de a közös listán nem kapott helyet, Vas megye 3-as számú országgyűlési választókerületében azonban még nyerhet mandátumot.

Búcsúzik a parlamenttől a párt korábbi elnöke, Sneider Tamás, a Jobbik Ifjúsági Tagozatának egykori vezetője Farkas Gergely, valamint a Mi Hazánkat megjárt, aztán onnan is kilépett Fülöp Erik.

Április 3. után nem lesz képviselő Balczó Zoltán sem, aki korábban volt MDF-tag, MIÉP-es honatya, majd jobbikos EP-képviselő, később parlamenti képviselő.

Az MSZP-ben kezdte, az LMP-ben folytatta, a Jobbikhoz ment volna

Demeter Márta 2014-ben a baloldali összefogás listájáról jutott a parlamentbe, a szocialista frakcióban politizált, de 2017-ben távozott az MSZP-ből. Ezt követően az LMP-hez csatlakozott, ahol társelnök volt, 2018-ban az ő listájukról szerzett mandátumot.

Demeter Márta az előválasztás előtt jelentette be, hogy a 2022-es választás után a Jobbik frakciójához csatlakozna, de az előválasztáson negyedikként zárt, a listán a 255. hely jutott neki.

Lázár János belengette a visszavonulást

Lázár János 2002 óta a Fidesz országgyűlési képviselője, az előző kormány csúcsminisztere. A politikus nincs a Fidesz listáján, a hódmezővásárhelyi és környéki egyéni választókerületben viszont összecsap Márki-Zay Péterrel, aki az ellenzék miniszterelnök-jelöltje is.

Lázár János azt állítja, ha nem győzi le Márki-Zay Pétert, felhagy a politizálással.

Az Index Csata tér 106. blogjában részletesen foglalkoztunk Csongrád-Csanád megye 4-es számú országgyűlési egyéni választókerületének erőviszonyaival, szoros verseny várható.

A 2022-es országgyűlési választásról szóló híreinket itt találja.

(Borítókép: Huszti István / Index)