Home / News / Így halt meg Rákosi Mátyás

Így halt meg Rákosi Mátyás

Rákosi Mátyás a vajdasági Adán született, Szegeden érettségizett, utána a Keleti Kereskedelmi Főiskolára, majd ösztöndíjjal Hamburgba és Londonba került.

Tizennyolc éves korában, 1910-ben kötelezte el magát a szociáldemokrata párt mellett, 1915-ben hadifogságba esett. Mintegy három évet töltött Szibériában, de sikerült megszöknie, itthon jelentős szerepet vállalt a Kommunisták Magyarországi Pártjának megszervezésében.

A tanácsköztársaság 133 napja alatt helyettes kereskedelmi népbiztosként, majd szociális termelési népbiztosként, 1919 júniusától pedig a Vörös őrség első embereként tevékenykedett. Az ellenforradalom elől elmenekült, de 1925-ben elfogták: előbb 9, majd 1934-ben életfogytiglani börtönre ítélték –írja a Rubicon.hu.

Sztálin legjobb magyar tanítványa

1940-ben mégis szabadult, miután a Teleki-kormány őt és Vas Zoltánt „elcserélte” az 1849-ben orosz kézre került honvédlobogókra. Rákosit hősként fogadták a Szovjetunióban, maga Sztálin is nagy becsben tartotta a „mozgalom mártírját”, és őt tette meg az emigráns magyar pártszervezet vezetőjének. A hazánkat megszállás alatt tartó Vörös Hadsereggel és a Vorosilov vezette Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal a háta mögött a Rákosi Mátyás vezette MKP – 1948-tól MDP – a neki juttatott miniszteri székekre és

a kommunista kézben lévő rendvédelmi szervekre támaszkodva három év alatt felszámolta a többpártrendszert.

Rákosi fénykorában nem véletlenül kapta a „Sztálin legjobb magyar tanítványa” jelzőt, ugyanis 1949-től minden téren a grúz származású diktátor példáját követte. A gazdaság legfőbb pilléreinek államosítása után sztálini mintára erőszakos szövetkezetesítésbe és az ipar átgondolatlan fejlesztésébe kezdett, miközben elhanyagolta az élelmiszer-termelő mezőgazdaságot.

Az elhibázott intézkedések 1951-re a jegyrendszer visszaállításához és tömeges nyomorhoz vezettek, miközben Rákosi és klikkje – szintén sztálini példára – az ÁVH terrorja segítségével biztosította uralmát.

Mennie kellett, nem térhetett haza

Sztálin 1953-as halála után Rákosi hatalma is megingott, de ekkor még visszaküzdötte magát a csúcsra. Άм amikor Hruscsov a híres XX. Pártkongresszuson nyíltan szembefordult a sztálini politikával, ezzel pedig az egykori „éltanuló” is végső bukásra ítéltetett.

Rákosit 1956 nyarán valamennyi tisztségéről lemondatták, majd a Szovjetunióba küldték, ahonnan az októberben kirobbanó magyarországi forradalom és a későbbi évek alatt már hiába próbálta magát visszaküzdeni a hatalomba. A Kádár János vezetésével kiépülő rendszerben Rákosit előbb parlamenti mandátumától (1957), majd párttagságától (1962) is megfosztották, miközben a moszkvai pártvezetés utasítása nyomán Krasznodarból Kirgizisztánba, onnan pedig Gorkijba internálták.

Az 1956-os forradalom után megpróbált hazatérni, de erre nem kapott engedélyt. Később is kérte, hogy hazatérhessen, de az ehhez megszabott feltételeket nem volt hajlandó elfogadni: az MSZMP KB feltételként

a közügyektől (vagyis a politikától) való eltiltást és a házi őrizetet ajánlotta fel.

„Sztálin legjobb magyar tanítványát” 78 évesen, 1971. február 5-én érte utol a halál, földi maradványait később a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra. Hamvait titokban hozták haza, és a szűk családon túli nyilvános búcsúztatást sem engedélyezték.