Közös erőfeszítéseket tesz az Európai Unió a vezetékes és a cseppfolyós földgáz, illetve a hidrogén közös beszerzésére – gyakorlatilag ezt tartalmazza az a zárónyilatkozat-tervezet, amelybe betekintést kapott a Reuters.
Mindez hatalmas jelentőségű döntés lenne, hiszen sosem volt még példa közös gázbeszerzésre, ugyanis az energiapolitika tagállami hatáskör, így az ezzel összefüggő lépéseket is eddig egyedül intézték a tagállamok.
Közben az orosz olajembargóval kapcsolatban megmaradtak a töréspontok, viszont a gázpiacon egy árplafon bevezetését egyre több tagállam támogatja, hogy a fogyasztói terheket, illetve az áramárakat kordában lehessen tartani.
A tagállami nagykövetek folyamatosan készítik elő a tegnapi külügyminiszteri, illetve a mai Európa-ügyi miniszteri találkozókkal párhuzamosan a csütörtök-pénteki EU-csúcs zárónyilatkozatának szövegtervezetét, és ennek jelenlegi állapotába nyert betekintést a Reuters, ami arra utal, hogy ebben a kérdésben konszenzus-közeli az álláspont a tagállamok között.
A szöveg szerint
Tekintettel a jövő télre, a tagállamok és a Bizottság sürgősen együtt fognak működni a gáz, az LNG és a hidrogén közös vásárlásán.
Mindez nagy jelentőségű lenne, ha valóban áldásukat adnák rá a csúcstalálkozón az állam- és kormányfők, mert a közös energiabeszerzés felé elmozdulás az integrációban is lényeges előrelépés lenne azzal együtt, hogy továbbra is a tagállamok kezében maradna hivatalosan az energiapolitika alakításának, illetve az energetikai mix kialakításának joga.
A közös erőfeszítések, illetve a közös vásárlás viszont az ellátásbiztonságot is növelné, illetve a nagyobb volumen miatt akár kedvezőbb beszerzési/árazási feltételek is kiharcolhatók, ahogy azt a koronavírusjárvány kapcsán a közös vakcinabeszerzésnél láttuk.
A közös gázbeszerzés azzal a szintén tervezett nagy lépéssel függne össze, ami szintén kiszivárgott már, miszerint előírnák a tagállamok, hogy október 1-ig legalább 90%-ra fel kellene tölteni az EU területén lévő gáztárolókat és egy ekkora vállaláshoz nyilván passzol a közös gázbeszerzés vállalása/előírása is.
Ezzel kapcsolatban a zárónyilatkozat tervezete azt tartalmazza, hogy a tagállamok megállapodnak abban: koordinálják a lépéseiket a tárolók feltöltésére és magát a folyamatot a lehető leghamarabb megteszik.
Jelenleg az uniós gáztárolók együttes átlagos töltöttsége mindössze 26%-os, a magyar tárolói helyzetről pedig éppen a napokban írtunk két cikkben is:
A zárónyilatkozat tervezetének jelenlegi állapota továbbá azt is tartalmazza, hogy a tagállamok lépéseket tesznek az elszabaduló energiaárak fogyasztókra gyakorolt hatásainak enyhítésére és azt is megvitatják, hogy hogyan lehet biztosítani az energiapiacok optimális működését.
Utóbbi kapcsán a szöveg szerint felkérik majd az Európai Bizottságot, hogy fogalmazzon meg „szükséges javaslatokat”.
Nagy kérdés, hogy ezek a javaslatok pontosan mit is tartalmazhatnak, ugyanis láthatóan ezen a téren (ahogy az orosz olajembargó kérdésében) is legalább két táborra szakadtak a tagállamok: a spanyolok, portugálok, olaszok, görögök és a Politico információi szerint egyes kelet-közép-európai országok is támogatják a déliek által nagyon szorgalmazott gázpiaci beavatkozást, azaz a nagykereskedelmi gáz-, esetleg az áramárak plafonjának meghatározását.
Ők a múlt héten 180 eurós árkorlátot vázoltak a nagykereskedelmi áramárra.
A FŐ CÉL A GÁZÁRAK HATÁSÁNAK GYENGÍTÉSE AZ ÁRAMÁRAK KIALAKULÁSÁRA.
A másik táborban jellemzően az északi tagállamok (Dánia, Hollandia, Németország) vannak, amelyek elutasítják a piaci folyamatokba való beavatkozást, hiszen ez egyúttal a klímavédelmi célú energetikai beruházásoktól is elriaszthatja a szereplőket.
A Politico mindenesetre ma reggeli hírlevelében már azt írja, hogy immár tucatnyi azon országok száma, amelyek támogatnak valamilyen árplafon jellegű beavatkozást a gázpiacon.
Az említett déliek mellett néhány nem nevesített kelet-európai tagállam is valamilyen beavatkozást szeretne, emellett immár Franciaország és Belgium is ehhez a táborhoz tartozik.
Sőt a lap betekintést nyert a belgák által összerakott tervbe is, amely 120 eurós megawattóránkénti árplafont szabna meg a gáznál, illetve a javasolt árplafon igazodna az amerikai és ázsiai gázárakhoz, hogy az európai árak versenyképesek maradjanak velük (és legyen vonzerő ideszállítania a kereskedőknek a gázt, ha már egyszer előírjuk közösen a gáztárolók 90%-ra való feltöltési kötelezettségét).
A spanyolok egyébként a pénteki tervüket annyiban finomítanák, hogy nem az összes szereplő számára szabnának nagykereskedelmi gázárplafont, hanem csak azoknak, amelyek a gázból áramot állítanak elő, hogy így próbálják gyengíteni a gázárak áramárakra gyakorolt hatását és mindezt egy részleteiben nem ismert „referencia ár mechanizmus” kereteiben képzelik el.
A formálódó gáz- és árampiaci tervekről tegnapi, az olajembargó kérdését körbejáró cikkünkben is írtunk:
Azóta egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy például magyar, holland és német ellenkezés miatt jelenleg nem lesz semmi az orosz olajbehozaltra vonatkozó embargó/szankció kérdésében.
A fentiek alapján a most csütörtök-pénteki EU-csúcson még inkább csak arra van esély, hogy a tagállamok jobban artikulálni tudják elképzeléseiket a gáz-, illetve árampiaci beavatkozás kérdésében és ez alapján kialakulhat egy irány, amelynek részletes kidolgozásával megbízhatják az Európai Bizottságot.
Közben viszont a gázvásárlási és gáztároló feltöltési témában a most megszülető döntés alapján már el tudják kezdeni a megvalósítást.
Az orosz fosszilis energiahordozókról, így a gázról való 5 év alatti leválás realitásairól saját múlt heti elemzésünk, az azóta elindult lépések, illetve külső szerzőnk mai cikke itt olvasható:
