William Burns, a CIA igazgatója beszélt erről egy atlantai eseményen.
Nem elképzelhetetlen, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai invázió katonai kudarcai miatt harcászati (tactical), vagyis kis hatóerejű nukleáris fegyver bevetéséhez folyamodhat.
Erről William Burns, a CIA igazgatója beszélt egy atlantai eseményen.
Tekintettel Putyin elnök és az orosz vezetés lehetséges elkeseredettségére … egyikünk sem veheti félvállról azt a fenyegetést, amelyet a taktikai (kis hatóerejű) nukleáris fegyverekhez való esetleges folyamodás jelent
– mondta el.
A Putyin és kormánya által gyakran emlegetett atomfegyverek, illetve arról, hogy mi a különbség a hadászati és harcászati atomfegyverek között, azt megpróbáljuk röviden és tömören összefoglalni.
Az atomfegyverek körében megkülönböztetnek hadászati (stratégiai) illetve harcászati (taktikai) rendeltetésű robbanófejeket de ezek között a határok nem mindig világosak.
A stratégiai atomfegyvereket az úgynevezett nukleáris triád keretében tartják hadrendben, azaz egy részük szárazföldi telepítésű (föld alatti silókban tárolt, vagy különleges, nagy járműveken, esetleg vasúti kocsikon mozgatható) interkontinentális ballisztikus rakéta.
A triád másik tagját a tengeralattjárókon elhelyezett rakéták alkotják, amelyek a szárazföldieknél védettebbek, és az adott ország által esetlegesen elszenvedett meglepetésszerű nukleáris csapás esetén is képesek viszontcsapásra.
A triád harmadik tagja a stratégiai bombázó repülőgépek állománya, amelyekről ma már jellemzően nem bombákat, hanem légi indítású rakétákat vetnének harcba.
Oroszország összességében 1185 szárazföldi telepítésű, 800 tengeralattjáróról indítható, és 580 repülőgépről indítható robbanófejjel rendelkezik. Egy-egy szárazföldi vagy tengeri rakéta több, külön-külön célra irányítható robbanófejet szállít.
