Mindent megadunk az ukránoknak, amit lehet, de semmi olyan igényüket nem elégítjük ki, ami miatt “a fiaink meghalhatnának valaki másnak a háborújában”, vagy tönkretenné a Magyarország gazdaságát – jelentette ki Orbán Viktor a Vasárnapi Újságban.
Én jogász vagyok, onnan jövök, azzal a tudással élek, aki színész, az meg azzal dolgozik – mondta Zelenszkij ukrán elnök számonkérő videonyilatkozata kapcsán.
Két napot és két éjszakát töltöttek Brüsszelben az EU és a NATO csúcson, éjszakába nyúltak a megbeszélések. “Nagy tétek forognak ilyenkor kockán, de nagyobb baj nélkül kerültünk ki a megbeszélésből.
A NATO lemásolta szó szerint a magyar álláspontot” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Az az álláspontot erősítették meg, hogy a NATO szervezeti szinten nem küld katonát és fegyvereket Ukrajnába és a NATO semmilyen formában nem akar részese lenni a háborús konfliktusnak – tette hozzá.
A NATO nem szervez majd olyan hadsereget, amely bemenne Ukrajnába, és olyan akciót sem, amely révén fegyvereket juttatna Ukrajnába. De ezt nem tiltja meg, hogy a tagországok, nemzetállamok egyénileg azt tegyék, “amit jónak látnak” – mondta Orbán Viktor.
Lengyel békemisszió?
“A lengyel békemisszióval mi a gond?“ – kérdezte a műsorvezető. Orbán Viktor azzal válaszolt: “az, hogy nincs béke”. Egy békefenntartó erőt lehetne küldeni szerinte, de akkor, “ha ott legalább tűzszünet van”.
De most ott lőnek egymásra, ezért oda most legfeljebb béketeremtő haderő küldhető, ami azonban már részvételt jelent a harcokban – mondta a miniszterelnök. “Ezt senki sem akarja”.
Légtérzár
A légtérzárról azt mondta, hogy az egy “intelligens” kifejezés, de a légtérzárat nem úgy kell elképzelni, mint egy hálószobát, hogyha elfordítjuk a kulcsot, “akkor be van zárva”.
Aki légtérzárat akar, az azt mondja, hogy vállaljunk szerepet a légi háborúban, mert aki légtérzárat rendel el, azzal azt vállalja, hogy minden, a harcoló felek által felbocsátott légi járművet a földre fog kényszeríteni, “vagyis leginkább lelövi” – magyarázta a miniszterelnök.
Ezzel már benne is találná magát a légi háborúban, “ez szerintem tragikus lenne” – tette hozzá.
EU-csúcs, szankciók, energiaszektor
Az EU-csúcsról és az Oroszország elleni szankciókról a miniszterelnök elmondta: az ilyen kérdésekben egyhangúság kell. A szankciós listákat akkor fogadják el, ha minden tagország jóváhagyja. Ilyen javaslat volt a gázszállítás, az olajimport kérdése megszüntetése Oroszország irányából.
De “többen is vagyunk ebben a cipőben”, Németország és Ausztria is szinte azonos helyzetben van, mint mi, “talán egy kicsit jobban” – mondta. Nem arról van szó, amit az ukránok mondanak, hogy igazán kicsit drágábban szerezzük be a gázt mástól, nem az oroszoktól, “ezt igazán válallhatná Magyarország”.
A gáz csövön érkezik hozzánk, de azon a csövön vagy jön gáz, vagy nem, nem arról van szó, hogy kicsit drágábban jöb-e. Vagy van gáz, vagy nincs – mondta a miniszterelnök.
Emlékeztetett, hogy a magyar olajszállítások 65 százaléka csak Oroszországból szerezhető be / ebből lesz az üzemanyag -, a magyarországi olajfinomítók erre a típusú olajra vannak kifejlesztve.
Ha mástól vennénk az olajat, és azt valamilyen eszközzel be is tudnánk hozni, akkor is át kellene építeni a magyarországi olajfinomítókat, ez pedig több év lenne – hívta fel a figyelmet. Amit az ukránok kérnek tőlünk, az azt jelenti, hogy a felhasznált olaj 61 százaléka eltűnik.
De ez azt is jelentené, hogy mivel a gázszállítás 85 százaléka érkezik Oroszországból, “ez is “eltűnne” – jelentette ki a miniszterelnök.
Spongyát a vitákra, de…
„Tehát számunkra nem az a kérdés, hogy kicsit drágább vagy nem ( az orosz gáz, olaj ), hanem hogy megáll-e a magyar gazdaság.
Ha teljesítenénk, az ukránok kérését az azt jelentené, hogy magyar gyárakat kell bezárni, elkezd nőni munkanélküliség, “nem kicsit, nagyon”, akkor tömeges munkanélkiség lesz Magyarországon – fogalmazott Orbán Viktor.
Tehát, az ő kérésük nem egy egyszerű gesztus, “egy kicsi ár”, hanem a magyar gazdaság teljes leállítása – mondta, és megismételte, mi mindent megteszünk Ukrajnáért, “hiszen megtámadták őket, bajba jutottak”.
“Spongyát azokra a vitákra”, nem felejtjük el, hogy hogy bántak a kisebbségeinkkel, “de ez ebben a drámai helyzetben másodlagos”. Mindent megteszünk, de azt nem kérhetik az ukránok, hogy úgy segítsük őket, hogy közben tegyük tönkre magunkat – fogalmazott.
Zelenszkijről: “az az igazság, hogy mindenkit…”
A műsorvezető kérdésére, hogy az EU-csúcson furcsa eset volt “Zelenszkij elnök bejelentkezett, online, ahogy szokott”, és számon kérte a miniszterelnököt, hogy miért nem szállítottunk fegyvereket, Orbán Viktor közbevetette: “az igazság az, hogy mindenkit”.
Mindenkit, aki nem ért vele egyet, megszólította, a német kancellárt is, fölidézte a különböző háborúkban a németek történelmi helytállását “elég éles hangon”, mindenkit megtámadott, akiről úgy gondolta, hogy nem elég elkötelezett az ukrán ügy mellett – mondta Orbán Viktor.
Arra, hogy “úgy kamerába nézni, ahogy Zelenszkij nézett, csak egy professzionális színész tud”, a miniszterelnök azt mondta, “hát ő az”.
A műsorvezető kérdésére, hogy ő nem érezte-e úgy, hogy egy megrendezett jelenetben ül, Orbán Viktor azzal reagált: egyfolytában ezt érzi, az európai politikai nagy része megrendezett jelenetekből áll, “ebben nincs semmi rendkívüli”. Ettől még komolyan kell venni az ilyesmit – mondta.
“Én jogász vagyok, onnan jövök, én azzal a tudással élek, amit a jog világában gyűjtöttem össze, aki színész, az meg azzal a tudással él, azzal dolgozik, amit ott gyűjtött össze” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ebben nem lát semmi rendkívülit.
Az “ukrán érdek”, hogy minél több országot bevonjanak a háborúba
Mint mondta, abban sem lát rendkívülit, hogy “ilyen élesen beszél az elnök”. Szokatlan, de a háborúnál nincs szokatlanabb dolog – tette hozzá. Nem tartja az elnök viselkedését sem indokolatlannak. Azt is érti, amit Zelenszkij mond mond.
“Az ő álláspontja egyszerű: Ukrajna háborúban áll, jelentkeztünk NATO-tagnak, EU-tagnak, most miért nem segítetek? Miért nem jöttök ide, miért nem harcoltok velünk, miért nincs itt egy magyar katona sem, vagy egy amerikai, vagy egy lengyel? Miért hagyjátok, hogy az erőfölényét kihasználva Oroszország legyőzzön bennünket?”
Orbán Viktor szerint az ukrán érdek az, hogy minél több országot belevonjon a ebbe a háborúba. “Ezt lehet kifogásolni, de mindenképpen meg kell érteni” – mondta.
Az árnyaltság hiánya ilyen drámai helyzetekben talán elnézhető – reagált a műsorvezető felvetésére, hogy a Magyarország által befogadott a menekültekről “egy mondat nem hiányzott Zelenszkij úrtól?”
A legfontosabb, hogy mi világossá tegyük az ő számára, hogy mi nem akarunk részt venni ebbe a háborúba. A mi erkölcsi felelősségünk nem a Ukrajnáétt áll fenn, hanem a saját népünkért.
“Én nem Ukrajna népéért kell hogy elszámoljak az Úr színe előtt, hanem a magyarokéval” – jelentette ki, ezért neki azt kell néznie, mi a magyarok érdeke, mit kell tenni a magyaroknak.
A kormánynak a baloldallal van vitája – Gyurcsány alternatívája “téves és káros”
A bajba jutottaknak a magyarok mindig segítenek, a menekültek száma a lengyeleknél magasabb, de több mint 5 százaléka a magyar népességnek, – népességarányosan ez a legmagasabb – érkezett ide, és mindenkit elláttunk – mondta. Megérti, hogy aki az életéért harcol, és nem az az jut eszébe, hogy ezért köszönetet mondjon – jegyezte meg.
Orbán Viktor hangsúlyozta:
a kérdésben a kormánynak nem az ukrán elnökkel van vitája – “ő azt teszi, amit logikusan tennie kell” – hanem a magyar baloldallal van a vita arról, hogy az ukránok kérésének kell-e eleget tenni, vagy meg kell nézni, hogy úgy segítsük az ukránokat, hogy a háborúba ne vonódjunk be, ne haljon meg egyetlen ember sem a háborúban – mondta, aztán kitért Gyurcsány Ferenc, (“vagy valamelyik másik baloldali főnök“) “üzenetére”, a két lehetőségre azzal: “micsoda gondolkodás az, hogy vagy erkölcsileg pocskondiázzuk magunkat, vagy pedig föláldozzuk az érdekeinket az ukrán érdekek oltárán, azt tesszük, amit az ujrán elnök mond”.
Orbán Viktor “tévesnek és károsnak” nevezte ezt a gondolkodásmódot, amelyik erkölcsileg le akarja leminősíteni a magyar álláspontot.
“Ha az a kérdés, hogy kinek az oldalán állunk, akkor mi 1100 éve a magyarok oldalán állunk, mert mi egy közös nemzet vagyunk. Tudjuk kik az oroszok, az ukránok, meg tudjuk határozni a pozíciónkat.
A magyarok erkölcsileg helyes álláspontot képviselnek, mindent megadunk az ukránoknak, amit lehet, de semmi olyan igényüket nem elégítjük ki, ami miatt “a fiaink meghalhatnának valaki másnak a háborújában, vagy tönkretenné a Magyarország gazdaságát”.
Ezt nem tudjuk vállalni, de nem is kérheti tölünk senki” – jelentette ki.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy minket nem kérdezett meg senki, nem vettünk részt abban a döntésben, ami miatt előállt a háborús helyzet ukrán és orosz oldalon.
A mi viszonyunk ehhez a konfliktushoz egyértelmű és világos, és nem egyedülálló, “több más ország is hasonló álláspontot foglal el, tehát nem vagyunk egyedül” – jelentette ki.
“Mi vagyunk a magyarok”
A műsorvezető felvetésére, hogy az nem számít-e Putyin barátságnak, hogy a németek és a franciák fegyveszállítási engedélyt adtak ki 2015 és ‘20 között fegyvert szállítottak Oroszországnak, holott ezt uniós szankciók tiltották, Orbán Viktor azt mondta, “ez nem érdekes”, ő nem nagyon foglalkozik mások ügyeivel, tudna számos példát hozni, de ami fontos, amit nekünk világossá kell tenni, hogy “mi vagyunk a magyarok”.
Ezért mi mindig magyarbarát politikát folytatunk. A magyar politika nem oroszbarát, vagy ukránbarát, hanem magyarbarát. Az ellenfeleink próbálnak ebből minket “kimozgatni”, a nemzeti pozició feladására rávenni.
A nagyhatalmak abban érdekeltek, hogy ne nemzeti, hanem inkább birodalmi vagy nemzetek fölötti alapon álljanak a velük együttműködő országok, föladva a saját nemzeti érdekeiket. „Nem olyan bonyolult képlet ez.
Láttunk már ilyet, tudjuk, hogy kell képviselni a magyar érdekeket” – fogalmazott Orbán Viktor, a “stratégiai nyugalmat” hangsúlyozva, a “veszélyek korába értünk”.
Itt azért morális természetű zsarolási helyzetek vannak, lásd az ukrán elnök is ezt az eszközt használja, de amikor csapkodnak a villámok, “a nyugalom, higgadtság értéke ilyenkor megnő” – fogalmazott.
“A mellény újragondolása”, kampány
Időnként a mellényt újra kell gondolni – idézte Deákot a miniszterelnök. A háború, az európai biztonsági helyzeten túl, megváltoztatta az európai gazdasági helyzetet is – mondta.
A kampányt nem lehet kikapcsolni, Magyarországnak saját hangja van, mi nem csatlakozunk a “genderőrülethez” – mondta arról, hogy népszavazás is lesz április 3-án.
“A háború ráborult az egész magyar kampányra” – fogalmazott Orbán Viktor. Mint mondta, már nemcsak az a tét, hogy visszamenjünk-e a Gyurcsàny-korszakba, vagy előre.
“De ezentúl a béke és a biztonság kérdése is bekerült a választás tétjei közé” – mondta, hozzátéve, hogy az ő üzenetük világos: csak a Fidesz tud békét teremteni Magyarországon, csak a Fidesz tudja garantálni a biztonságot.
Egy nemzetközi dimenzióval gazdagabb lett a választási kampányunk, ezért izgalmasabb is – mondta. Orbán Viktor azt is elárulta, hogy ő nem csillapítani akarja a kampányt, hanem próbál bevonni minél több embert, mozgósítani, kezet fogni velük, “beszélni őszintén és komolyan ezekről a nehéz kérdésekről, mégiscsak eldöntjük jövő vasárnap Magyarország sorsát, legalább négy évre” – jelentette ki.
Brüsszel “epét hány” a magyar javaslattól
Orbán Viktor az energiaárak emelkedésével kapcsolatban leszögezte: fel kell függeszteni a “mesterséges brüsszeli áremelések politikáját”, mert amíg a háborús hatások el nem múlnak, addig nem tehetik ki a családokat annak, hogy három-négyszeresére növelik az energia árát.
Most állítsuk le ezt a folyamatot, függesszük fel, ne emelje Brüsszel az energia árát, és akkor hirtelen kifizethető, vagy legalábbis elbírhatóbb lesz az energia ára – fejtette ki.
Hangsúlyozta: ettől a magyar javaslattól most még “epét hánynak” Brüsszelben, ezért egyelőre ezt csak nagyon “szerényen, óvatosan, szőrmentén” tudja felvetni.
De – folytatta – meggyőződése, hogy egy-két hónap múlva nem lesz más választása a “brüsszeli bürokratáknak”, mint belátják, hogy abba kell hagyni a mesterséges áremelés politikáját.
Közölte: az energia ára már korábban elkezdett növekedni, a háború csak “rátett még egy lapáttal”, de valójában az energia ára azért nő Európában, mert az EU emeli az árakat.
Az Európai Bizottság ugyanis azt mondja, hogy úgy kell megvédeni a klímát, hogy rá kell szorítani az embereket arra, hogy minél kevesebb energiát fogyasszanak, és ezért előre bejelentett módon, minden évben központilag emelik az energia árát.
Arra is kitért: az emelkedő infláció okai között is legalább 50 százalékos súllyal az energiaár-emelés található. Tehát ha a brüsszeli bürokraták nem emelnék az energia árát mesterségesen, azzal egy eszközt találnánk arra, hogy az áremelkedések ütemét fékezni tudjuk – tette hozzá.
Az ukrán-orosz háború miatti lehetséges élelmiszerhiány kérdéséről szólva felhívta a figyelmet arra: ebben az ügyben “valóban megkongatták a vészharangot” a francia elnök vezetésével, és “szokatlanul éles és durva hangon” beszéltek arról, hogy élelmiszerhiány léphet fel a világ több pontján, még Európában is.
Hozzátette: Ukrajna és Oroszország nagy gabonaexportőrök, a világ gabonakereskedelmének tekintélyes részét adják, és leginkább olyan helyekre szállítanak – így az afrikai térségbe – ahol nem terem meg a gabona, vagy nem terem elég.
Rámutatott: a gabona hiánya nemcsak országokat, hanem egész nagy térségeket, sőt kontinenseket is képes destabilizálni, és miután az orosz-ukrán háború miatt azok a készletek kieshetnek, ezért baj lehet olyan helyeken, ahonnan egyébként milliószám szoktak érkezni migránsok Európába.
Emlékeztetett: az arab tavasz volt a nagy migrációs hullám egyik elindítója, és annak az oka a gabonahiány volt.
Kiemelte: Magyarország a mostani technológiai színvonalán 17 millió ember élelmiszerrel történő ellátására képes, de ha “jobban csinálnánk a dolgunkat”, akkor ez akár 20 milliót is elérheti.
Elmondta, ha az árak elszaladnak, akkor hirtelen megjelennek majd olyan vevők, akik olyan magas árakat ajánlhatnak a magyar termékekért, hogy egész egyszerűen “kiszippantják az élelmiszerkészletet Magyarországról”.
Szerinte ezért kellett bevezetni azt a vitatott döntést – ami az EU-nak nem is tetszik – amely kimondja, hogy ha gabonát visznek ki Magyarországról, azt előzetesen be kell jelenteni, és hogyha az ország ellátásbiztonsága megköveteli, akkor a magyar államnak elővásárlási joga van.
“Tehát nem veszünk el senkitől semmit, nem vagyunk kommunisták, de megvédjük a nemzeti érdeket, és ha egy adott szerződésben szereplő gabonamennyiségre szüksége van Magyarországnak, akkor belépünk és azon az áron meg fogjuk vásárolni.” – fogalmazott.
Úgy értékelt: ez ellentétes vagy legalábbis kívülről súrolja a ma fennálló Európai Uniós szabályokat, de hisz abban, hogy előbb-utóbb megváltoztatják ezeket a szabályokat, mert minden országnak szüksége lesz arra, hogy a saját polgárainak az élelmiszerbiztonságát garantálja.
