Miközben a világ az ukrajnai válságra figyel, a Balkánon ismét kiújulhatnak a feszültségek két állam NATO-tagsági reményei miatt.
Koszovó és Bosznia-Hercegovina nyugatbarát kormányai is jelezték, hogy megkezdték az előkészületeket arra vonatkozóan, hogy hivatalosan is tagsági kérelmet nyújtsanak be a NATO-hoz – számolt be róla a Greek City Times.
Mindkét kormány arra hivatkozva kíván a nyugati katonai szövetséghez csatlakozni, hogy Oroszország és Szerbia, valamint a köztük lévő kapcsolat nagyon komoly fenyegetést jelent a biztonságukra nézve.
Az elmúlt idők során koszovói és boszniai tisztviselők is jelezték, hogy az orosz-szerb kapcsolatok miatt terjesztik elő a tagsági kérelmüket.
Ennek egy löketet az Ukrajna elleni invázió adott, amelyre tekintve sokan aggódnak a Balkánon, hogy az oroszok ott is katonai akciókat indíthatnak.
Vjosa Osmani, Koszovó elnöke közelmúltban a katari központú pánarab hírtelevíziónak, az Al Jazeerának adott interjújában beszélt erről részletesebben, ahol kifejezetten a potenciális orosz támadásokat nevezte meg fő okként:
„Oroszországnak destruktív érdekei vannak a régiónkban. Kifejezetten érdekeik közé tartozik, hogy Koszovót, Bosznia-Hercegovinát és valamilyen szinten Montenegrót is megtámadják.
Már tárgyalunk több tagállammal és felhívjuk a figyelmüket, mennyire fontos a tagság, különösen az Ukrajnában zajló események fényében”
Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy Montenegró megtámadására reális esély nincs, mivel NATO-tagállamról beszélünk. Koszovó és Bosznia-Hercegovina egy fokkal valószínűbb, de a jelenlegi orosz-ukrán háború és jövőre kiható hatásai miatt erre is csekély a valószínűség.
Szifet Podzic, Bosznia védelmi minisztere pedig kijelentette, kormánya az utolsó lépéseket végzi a tagsági kérelem benyújtásához.
Hozzátette ugyanakkor, hogy vannak aggodalmai a követelmények teljesítését követően, a NATO ugyanis elvárja, hogy jelentős védelmi beruházásokat tegyenek a jelöltek, továbbá a boszniai hadsereg szintje jelenleg elmarad a NATO standardjeitől:
„Bosznia jelenleg az utolsó lépések előtt áll, mielőtt tagságot kap. Amennyiben viszont ki kell várnunk, hogy minden kritériumnak megfeleljünk, az még időbe telik, mert nem fektettünk bele kellő mértékben a katonai kapacitásokba és a biztonsági szerekbe. Kell még idő, mire modernizáljuk hadseregünket és új fegyvereket veszünk”
A miniszter aggodalmai pedig nem megalapozatlanok, ugyanis a súlyos politikai polarizáltság és a belső kohézió teljes hiánya miatt lehetetlen volt hosszú távú befektetési projekteket végrehajtani Boszniában.
Podzic ugyanakkor jelezte: a NATO-tagság a szuverén döntésük lesz, nem hagyják Oroszországnak, hogy befolyásoljon.
Szerbia azonban már korábban jelezte, hogy akár háborúhoz vezethet, ha Koszovót felveszik a tagjaik közé, ezért komoly veszélye van annak, hogy kiújulnak a balkáni feszültségek.
Bosznia-Hercegovinán belül még NATO-tagság sem kell a feszültséghez, amit feltehetően a boszniai szerb vezető, Mirolav Dodik el sem fogadna.
Dodik kapcsán eleve aggodalmat okoz, hogy sokak szerint szakadár törekvései lehetnek, módszeresen erodálja a politikai egységet ugyanis Boszniában.
Ezekre tekintettel szinte biztos, hogy egy NATO-tagságra vonatkozó kérdés erőszakkal fenyegető politikai válsághoz vezethetne, amit Szarajevó jelentősen megszenvedne.
